A tanulságok hétvégéje – Pünkösdi Regatta 2018

Team Black Jack > Hírek > A tanulságok hétvégéje – Pünkösdi Regatta 2018

A tanulságok hétvégéje – Pünkösdi Regatta 2018

Az egyik leghangulatosabb rendezvény a versenynaptárunkban a Pünkösdi Regatta. Három nap a vitorlázó társakkal, remek hangulatban, szuper környezetben. Lássuk be, Idén kissé dúsabbra sikerült a tervezettnél a program arzenál, amiről mi magunk is tehetünk.

Már pénteken izgalmasan indult a készülődés, hiszen csak 16 óra magasságában érkezett meg az előző héten tönkretett árboc sín pótlása. Hála a Déry Attila és Pécsváradi Ákos duó önzetlen segítségének a gyorsan kidaruzott árbocunkra vissza kerültek a hiányzó portékák, és a szürkületben vízre szállhattunk a Fekete Szerelmünkkel.

Szombat reggel a keleti medencében még időben és friss szélben vitorlázva indultunk el a földvári rajtvonalra. Ám a csőben a leálló szél okán Kanyicska Márk és Janka motoros vontára vett minket, hogy időben megérkezzünk. Ez meg is történt, és a tükör vízen a megadott időpontban vágtunk neki a szombati Balatonföldvár – Keszthely távnak. A rajtvonal északi oldalán rajtoltunk tisztán és időben, majd a genakker segítségével szinte tengelyt vitorláztunk az északi part vonzásában. Ez a húzás nagyon bejött, a gyenge szeles szélvadászatban laza kilométeres előnyre tettünk szert. Eleve tudtuk, hogy ez egy pünkösdi királyság lesz, hiszen az időjárás jelentés szerint erősödő északira készülhetett a mezőny. A frissülés hátulról meg is jött, és hozta magával szépen sorban az ellenfeleket. Először a Ventilo 28, majd az Opel 50-50 csípette el minket. Badacsony magasságában még az első helyért harcoltunk, de a Szigligeti öböl erősödése és a frissen beépített, kissé be is nézett györöki kapu nem tett jót a pozíciónknak. Végül az ötödik helyen érkeztünk meg Keszthelyre, ahol a megszokott tettre kész kikötői személyzet segítségével parkoltunk le biztonságosan. Fejünket szokás szerint a Barbara panzióban hajtottuk álomra.

Vasárnapra frissebb szélben a kisebb pályát tálalta fel nekünk a Dávid Juli vezette rendező csapat. A szekció rajtot a Litkey Farkas vezette Extreme 40 szomszédságában bonyolítottuk, és egy darabig egészen jónak tűnt a kibontakozás is. Sajnos a Szentmihály kápolnához érve a vízközépen haladó Ventilo 28 és az Opel 50-50 is elment nekünk, így be kellett érnünk a harmadik helyen való fordulással. A Zala torok felé tartó bőszeles szakaszt sután és rossz irányban kezdtük, indokolatlanul magasan. Ezt tetéztük néhány felesleges, ám de nem is túl jól sikerült perdüléssel, minek eredményeként a következő jelet már csak a negyedik helyen vettük. Elénk került a helyi Extreme 40 Farkassal, míg mögöttünk az amerikai hajó az AC45 robogott Kristóf vezetésével. A befutóig izgalmas fej-fej melletti csatát vívtunk a harmadik helyért, de csak megszorongatni sikerült a helyi egységet, és a negyedik helyen futottunk be. Ebbe is hagytunk lehetőséget vastagon, ahogy az első napba is – ha bár egy hellyel csak előre léptünk. A partra érkezést követően falatozás, Miss Alpok csajos katamarános fotózás és hangulatos díjkiosztó program szerepelt az esti eseménytárban.

Hétfőre jött a fekete leves. A kikötőben még nem tűnt erősnek az északi, de a vízen már laza 20 csomó felett fújt. Csökkentettük a nagyvitorla felületét és megpróbáltunk lejutni a rajt területre. Ez az a szélerő, amiben mi már csak akkor hajózunk, ha nagyon kell – mert sok ez a bárkánknak. Mint kormányos és a felelősséget viselő személy, el kellett döntenem, hogy mi legyen. Most már belátom, rossz döntést hoztam, amikor a verseny folytatására esett a választásom. A szél túl erős volt, a csapat még nem szokott össze, a hullámok gonoszak és ismeretlenek voltak. A leejtést nem megfelelően készítettük elő, nem volt elég sebességünk, a nagyvitorla sem volt letépve, és egy ravasz de nagy hullám is rossz időpontban került elénk. Sajnos felborultunk. Tisóval már csináltunk ilyet korábban, épp egy Pünkösdi Regatta keretein belül, de az Y generációnak ez meglepetés volt. Nem voltam büszke a tettünkre, azt meg főleg rosszul éltem meg, hogy a visszaállítás laza fél órát vett igénybe. Kaptunk segítséget, amit nagyon köszönünk, mert egy motorossal már a mi katamaránunkat sem lehet vissza állítani, de volt, hogy egy veret szakadt le, és volt, hogy a vonta kötél nem bírta az igénybe vételt.

Végül legyőztük az elemeket, kikötöttünk és a sebeinket nyalogatva összepakoltunk a maradékainkat. Marcit biztos ami biztos egy orvos is megnézte, de a fejének nagyobb baja nem lett, mint ami eddig is volt – tiszta lökött, de remek fickó. Sok választásunk nem volt, vonta által teljesítettük a Keszthely – Alsóörs távot.
Az anya kikötőbe megérkezve hírt adtunk szeretteinknek, megnyugtattuk a sporttársakat és a változatosság kedvéért ismét kidaruztuk az árbocot. A pár órás mosakodást követően kellő fáradsággal és némi nyűgősséggel tetézve pakoltuk el már szürkületben a Fekete Szerelmünket. A regatta záró Sekli pizza sokat emelt a hangulaton, majd rekonstrukciós munkák kiosztását követően érzékeny búcsút vettünk egymástól.

Szöveg: Rozsda
Fotó: Gémesi Jóka, Török Brigi, Janka, Rozsda

2018-05-24
vissza
Minden jog fenntartva. © 2013 - 2019
exibio webdesign